A luca-búza keltetése, nagyanyáink, dédanyáink szokása ismét feléled. E kedves hagyomány néhány századdal ezelőttre nyúlik vissza, amikor is Luca napján (december 13.-án) az asszonyok tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében. A kikelő szemekből először búzacsíra, majd búzafű lett.
A búzafüves tálkákat a karácsonyfa alá, az ünnepi asztalra és a lakás különböző részeire tették díszítés gyanánt. Néha szalaggal is feldíszítették. A friss búzafű látványa a tavasz eljövetelét idézte fel bennük. A reményt és az újjászületést szimbolizálta a hideg, sötété, szomorkás időkben. Ez a népszokás egy keresztény hagyományra épül.
A búzafű zöld színe a Karácsony előtti időszakot, vagyis advent várakozással és reménnyel teli idejét jelképezi. Várakozás Jézus születésére.
A búzaszemek pedig az élő kenyeret, vagyis a felnőtt Jézust, mint az örömhír hozóját és mint a Megváltót jelképezik.
Több termék beszerzésén is gondolkodik? 